Annak ellenére, hogy már igazán vártuk Isten válaszát imáinkra mégis nagyon meglepett a pozitív megerősítés. Otthon voltunk látogatóba a családnál és már útközben éreztem, hogy ez megint nem a mi hónapunk lesz még mondtam is az embernek. Hazainduláskor mégis megcsináltam egy tesztet, de hoztam a jóformámat, magam sem tudom, hogy én rontottam el valamit vagy selejtes darab volt, de nagyon lassan akart megtelni a folyadékkal a kis ablak. A gyakorlott tesztelők biztosan értik :). Mivel nem volt időm kivárni, csak eltettem a táskámba és pár órával később rápillantva a kocsiban döbbentem le, hogy ez bizony egy nagyon erős pozitívat mutat! útközben szereztem még két megerősítő csíkot, mikor pihenni megálltunk és egy perc sem kellett a kisablakoknak máris jelezték, hogy egyel többen megyünk haza a kocsiban...
Az út eddigi és hátralévő részét végigaludtam és ettől a szenvedélytől azóta sem tudok megszabadulni. Egyértelműen hordozza a gyerek a kielégíthetetlen alvásigény génjeimet... Este lefekvéskor érkezett el az idő, hogy Apának is felnyissuk a szemét, már egy ideje tartogattam az éjjeliszekrényem fiókjába egy "APA" colát, úgyhogy egészen egyszerűen odanyújtottam neki: "Tessék, hoztam neked colát." Nem nagyon tudta mire vélni, hogy éjszaka akarom leitatni, mire meglátta a feliratot és könnyes szemmel megkérdezte, hogy akkor ez azt jelenti??? Elő is kaptam a 3 kisablakot és együtt örömködtünk felette. Nem gondoltam volna, hogy már hárman köszöntjük az újévet, hála érte.
